,,Az Úrnak győzedelmes nyíla ez..." (II. Kir. 13:17)
Lassan vége az évnek, és végre sikerült befejezni Elizeus történetét.
Amikor Samunak pár hete mondtam, hogy szombaton befejezzük az Elizeus füzetet, ,,jaj, ne már" felkiáltással reagált. Teljesen félre értettem. Azt válaszoltam: ,,nem tudtam, hogy már ennyire unalmas". ,,Dehogyis, Anya, csak nem akarom, hogy vége legyen". Ezen jobban meglepődtem, mint a korábbi válaszán. Így hát közösen elhatároztuk, hogy elkészítünk egy másik füzetet. Ezúttal Pál apostol élete lesz a középpontban. Változtatni is szeretnénk pár dolgon. Vannak új ötletek, és persze új kihívások. Most azonban még mással vagyunk elfoglalva.
Ez a történet is érdekes, és persze sok kérdést vet fel a hit szempontjából. A gyerekeknek lerövidítettem. Azt hangsúlyoztam ki, hogy minden győzelem Istentől van. A mi feladatunk a hit és az engedelmesség. Ha a király igazán hitt volna, megsemmisítő csapást mérhettek volna az ellenségre. Így is győztek, de győzelmük nem lett teljes.
Ezen a képen a király kilövi nyilát. Elizeusnak készítettünk egy ágyat egy téglalapból. A két szélén és az alján leragasztottuk (zsebszerűen), így Elizeus belefektethető. A király és a nyila előre kivágott elemekből készült. A gyerekek dolga az összeállítás, a ragasztás és a színezés volt.
Itt látható a kép Elizeus nélkül.
Ezután Elizeus meghalt és eltemették.
Élete igazán jól példázza a mély hitet, gondoskodó szeretetet
és az Istennel való együttműködés gyümölcseit.
Áldott ünnepeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése