,,És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál." (Lukács 2:7)
,,Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala." (Lukács 2:19)
Igazán megindító, amikor olvasom ezt a történetet. Hatalmas hitbeli élmény lehetett Máriának. Megjelent az angyal, aztán Erzsébet magzata betelt Szentlélekkel, amikor Mária meglátogatta őt, József elmesélte az álmában kapott üzenetet. Pár hónappal később megszületett a fia, jöttek a pásztorok, akik hatalmas angyal üzenetéről, és éneklő angyalkórusról számoltak be. Végül keleti bölcsek érkeztek hozzájuk királynak járó ajándékokkal, amiben Mária és családja talán sosem részesült volna másképp.
Mária sosem felejtette el ezeket az eseményeket. Az igéket pedig megtartotta és forgatta a szívében. Azt hiszem ez a legfontosabb a bibliatanításban és -tanulásban: megtartani, emlékezni, emlékeztetni, felidézni, gondolkodni, gondolkodtatni és biztatni a cselekvésre.
Mária és József mély hitbeli meggyőződéssel és bizonyára rengeteg örömmel végezte szülői szolgálatát. Ezért választotta ki őket Isten. Azt hiszem, az ő életük példája, annak követése tehet engem is alkalmassá, hogy gyermekeimet az Úrnak nevelhessem, miközben az Úr engem nevel gyermekeként.
A gyerekek szívesen foglalkoznak ezzel a történettel. Az év bármely szakaszában. Decemberben azonban igazán aktuális. Az istállót, amelyben Jézus született, idén is hasonlóképpen készítettük el, mint tavaly. A fő különbség, hogy egyszerre két lapot hajtogattunk, hogy a látogatóknak előkészítsük a helyet.
A tavalyi istállót és a hajtogatás módját itt találhatjátok: Jézus születéstörténete 2.
Ablak és ajtó került rá színes papírból. Becsukva így néz ki:
Kinyitva az istálló belseje látható. Ehhez egy gyerekeknek szóló bibliai kiadvány képeit használtam fel. (Aminek vannak jó képei, de a szövege nem túl hiteles.) Bal oldalra az ige került. Jobb oldalon alul pedig egy bevágás van. Ez a helye Jézus látogatóinak.
Ha kihajtjuk a lapot, egy kis zsebben vannak a pásztorok és a keleti bölcsek.
A kivágott képeket kartonra ragasztottuk, hogy alul legyen egy kis fül, amivel a bevágásba illeszthetők.
Mindkét kép hátulján a hozzá tartozó ige található.
A pásztorokén: ,,És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk. Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala. És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala. És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak." (Lukács 2: 15-18)
A keleti bölcsekén: ,,És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájokba." (Máté 2 10-12)
Így néz ki, amikor a pásztorok, majd a bölcsek éppen hódolnak Jézusnak:
További áldott gondolkodást és alkotást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése