Dániel könyve 4. - Áldás és egészség

,,De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, a melyből az iszik vala, és kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.És az Isten kegyelemre és irgalomra méltóvá tevé Dánielt az udvarmesterek fejedelme előtt;...És tíz nap múlva szebbnek látszék az ő ábrázatuk, és testben kövérebbek valának mindazoknál az ifjaknál, a kik a király ételével élnek vala." (Dániel 1:8-9,15)

Nehéz mostanában eligazodni azon, mi az egészséges, és mi nem az, hiszen annyiféle irányzat van. Hogy ki mit választ, leginkább azon múlik, miben hisz. Mi például meggyőződéses vegetáriánusok vagyunk, mivel hisszük, hogy az emberiség eredeti tápláléka (a Bibliában leírtak szerint) növényekből állt. Olyan étrendet követünk, ami jelenleg a családban mindenkinek megfelel.

Azonban nem hiszem, hogy az egészség elsősorban ezen múlik. Fontosnak tartjuk ugyan a rendszert az életünkben, hangsúlyt fektetünk a munka-pihenés egyensúlyára és a természet adta ajándékok használatára. A gyerekekkel együtt örülünk a napfénynek, a friss levegőnek, a játéknak a szabadban. Ezt egészíti ki a helyes táplálkozás.

(Természetesen a helyzet nálunk sem olyan rózsás. 
Egyszer valaki megkérdezte, megvalósítható-e hogy a gyerekeink sose egyenek csokit, cukorkát. 
A  válaszom: igen...amennyiben nincsenek szerető rokonok, és kedves szomszédok. :)
De vannak, és szeretjük őket! :) Ja! És ha a szüleik is következetesen nemet tudnának mondani ezekre!!)

A legfontosabb azonban a lelki egészségünk, a tiszta lelki táplálék, valamint a beszélgetés Istennel és egymással. 

Dániel és barátai is vegetáriánussá váltak Babilonban. 

Nem azért, mert a vegetáriánus életmódot találták egyedül helyesnek, hanem alkalmazkodtak szűkös lehetőségeikhez. Vagy esznek húst, ami elvileg tiszta vagy nem és bálványoknak áldozott, és hozzá alkohol tartalmú bort isznak, vagy kiállnak hitük mellett, hogy Isten gyermekeiként nem fertőztetik meg testüket ezekkel az ételekkel, italokkal. Helyette egyszerű növényi táplálékot kértek vízzel.

A fiaimnak Dániel könyve első fejezetének legfőbb mondanivalóként azt szoktam kiemelni, hogy Dániel eltökélt valamit az ő szívében, amiben hitt, amire szülei tanították, és az Isten kedvessé tette őt azelőtt, aki a hatalmat képviselte. Az Úr pedig olyan egészséggel és szépséggel áldotta meg őt és barátait - akik csatlakoztak az ,,eltökéléshez"- ami igazán képessé tette őket Isten tervének betöltésére.
Ez velük is megtörténhet, ha tisztelik Istent és szót fogadnak Neki.

A Dániel-lapbook-ban ezt ilyen formában jelenítettük meg. Beragasztottunk egy színes fület az igével. Kivágtunk egy halom növényt elnyűtt gyerekfoglalkoztatókból és...

...együtt csoportosítottuk, majd beragasztottuk egy 4 irányba nyitható könyvecskébe. Középre poharat rajzoltam, amibe Samu ,,öntött" vizet.

Jó móka volt.

Dániel könyve 3. - Az Úr dönt és tesz királyokat

 ,,Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő.

És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!" (Dániel 2:20-22)

Dániel három király idejében végezte szolgálatát. Királyok ,,jöttek-mentek", ő pedig az Úr hűséges gyermekeként szólt és cselekedett. Nem félt a hatalmasságoktól, mert félte az Istent. Nem félt kiállni hite, és meggyőződése mellett, mert a világmindenség Ura állt ki mellette. 

Megkapta az álomfejtés ajándékát, sok életet megmentve ezzel, kitüntetésben részesült, holott ítéletet kellett közölnie egy pogány királlyal, és megmenekült az oroszlánok barlangjából, mert az ő Istene elküldte angyalát, hogy befogja az oroszlánok száját.

A gyerekek nem akármiért szeretik ezeket a történeteket. Tudhatják, hogy mennyei Atyjuk biztonságot és védelmet nyújt nekik, elküldi angyalait. Nekik csak bízniuk kell, és elfogadni a gondoskodást. Közben pedig a maguk szintjén kiállhatnak amellett, amiről megtanulták, hogy helyes. Legalább én is tanulhatok tőlük! :)

Lapbook-unk 3 koronája 3 királyt jelképez.

Ha felnyitjuk a fület, a nevüket láthatjuk: Nabukodonozor (azaz II. Nabu-kudurri-uszur), Belsacár, és a méd Dáriusz.

A nevek alatt pedig 1-1 emlékeztető a bibliai történetekről.

Legközelebb megmutatom a lapbook másik részét, amelyben már az egyes fejezetekhez készítettünk szemléltetőt.

Dániel könyve 2. - Az egyetlen Isten

,,Csinálhat-é az ember magának isteneket? Hiszen azok nem istenek!

Azért ímé, megismertetem velök ez úttal, megismertetem velök az én kezemet és hatalmamat, és megtudják, hogy az Úr az én nevem." (Jer. 16:20-21)

Dániel és barátai ahogy betették a lábukat Babilonba, mindenütt bálványokkal találkoztak. Persze ez az otthonukra is igaz volt. Nektek vannak bálványaitok? 

Én gyakran rajta kapom magam azon, hogy egyes dolgok fontosabbak, mint Isten, mert szívesebben töltöm az időmet azokkal, mint a mennyei Atyámmal.

Szeretném, ha nem így lenne, és szeretném, ha a gyermekeim is az Úr útját ismernék meg, az Ő kezét, az Ő hatalmát, az Ő nevét. Nem a félelmet, hanem az istenfélelmet, nem a kézzel, szavakkal, gondolatokkal gyártott isteneket, hanem az egyedül igaz, mindenható, ugyanakkor gyengéden szerető Atyjukat.

Ígértem, hogy megmutatom a kék lap alatti meglepetést.

Íme!  A kék lap másik oldalán a 100. zsoltár található. Apa és Samu minden héten kiválaszt egy rövid zsoltárt, amiből Samu elolvas naponta egy verset. (Végül is az olvasás örömét elsősorban arra kaptuk, hogy jobban megismerhessük Istent.) A hét végén pedig az egészet újra olvassák együtt. A dánieles héten ez a zsoltár volt, ami igazán szépen leírja az igaz istentiszteletet.

A zikkurat térben felállítható, és rá van írva a Jer.16:20-21 igeszakasz.

Ezt házimunka közben ötöltem ki, és nagyon tetszett a fiúknak.

Ez volt a bevezetés.

Folyt köv...

...most jön a java! :)

Dániel könyve 1. - Fogságban

,,Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk.

A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat,

Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül!

Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?!

Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem!

Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének!" (Zsolt. 137:1-6)

Sosem voltam még fogságban. Nem éltem háborúban, véres forradalmakban. Nem kellett fizikai bántalmazást szenvednem, mint ellenség. Viszont éltem szeretett otthonomtól távol, éreztem honvágyat, megéltem az ezzel járó magányt.

Amikor ezt a zsoltárt olvasom, vagy éneklem, mélyen megrendít az a fájdalom, amit Isten elhurcolt népe átélhetett. A kiszolgáltatottság, a bántalmazások, a rabszolgasors. Az ókori világ leggazdagabb, komoly kultúrával rendelkező birodalmába kerültek, de a gondolat, hogy többé nem láthatják otthonukat, hogy nem élhetik megszokott életüket fájdalommal töltötte el őket.

Ezt tanúsítja ez a zsoltár is, ami belekerült a Dániel lapbookba.

A gyerekek persze még mindent másképp élnek meg. Nincsenek ,,otthontalan" tapasztalataik, de szeretném, ha egy kicsit átgondolnák, mert megtanulhatnak többet látni, mint ami a szemeik előtt van.

Józsefnek és Dánielnek egészen fiatalon kellett megismernie a fogsággal járó testi és lelki terheket. Jellemük nagysága nem abban van, hogy okosak, szorgalmasak, szépek, az emberek előtt kedvesek voltak. Ezek csupán következmények. A mennyei Atya folytonos jelenlétének következményei. 

Mindketten megismerték, és használták a körülmények okozta korlátaikon belüli lehetőségeket. Istennek mindegy, hogy honnan jövök, hol vagyok. Ha túlnézek a rácsokon, láthatom a Nap sugarait. A földi életem lehet folytonos fogság is, de lehetek szabad, ha Jézus ,,foglyává" válok.

Íme a babiloni Istár-kapu. (A nevét egy bálványistenről kapta.) Ennek a lapbooknak 2 db növényi tejporos doboz az alapja tűzőgéppel összekapcsolva díszcsomagolásban. Azért van rajta a cica, mert a fiaim ragaszkodtak hozzá, hogy látszódjon, ha már ,,fogságba esett" szegény. :)

A 137. zsoltárt ,,harmonika könyvbe" írtam. Alatta a 3 korona 3 királyt jelképez, akiknek a nevét egy alsó kis fülbe írtam. Az Istár-kapu hátoldalán a 137. zsoltár énekelhető feldolgozását írtam. (Minden lapbookhoz tartozik ének, amit tanulunk.) A kék oldal meglepetést rejteget...

...egy következő bejegyzésben.:)

József és Dániel

,,A ki hű a kevesen, a sokon is hű az" (Lukács 16:10)

Ahogy nézegettem az elkészült anyagokat rájöttem, hogy Jézus élete, és tanításai után Józsefről és Dánielről beszéltünk a legtöbbet. Ez bizonyára nem lepi meg a sokat tapasztalt gyerektanítókat. Bennem mégis most indított el egy gondolatsort.

Miben hasonlítanak ők ketten?

1. Gyermekkorukban hívő neveltetést kaptak.

2. Egészen fiatalon kerültek fogságba.

3. Már ekkor kitűnik szilárd, istenfélő jellemük.

4. Megkapták a prófétaság ajándékát. 

5. Magas rangra emeltettek, és egészen idős korukig szolgálták Istent és az ókor legnagyobb birodalmait.

6. Bölcsességben, tudásban, jellemben magasan élen jártak.

Miben különböznek?

1. József rabszolgaként kezdte, de Isten gondviseléséből és jelleméből fakadóan hamar megbecsült szolgává vált. 

2. József megjárta a börtönt (hosszú idő), de Dániel sem kerülte el az oroszlánok barlangját (egy éjszaka).

2. József a közeljövőre kapott kijelentéseket Istentől, Dániel pedig a világ végezetéig foglalhatta írásba a történelmet.

Bizonyára még sok dolgot lehetne összegyűjteni Isten nemes szívű szolgáiról. De az én gondolatom az, kivel kezdjem? Időben természetesen József következne, de a gyakorlati kérdések inkább Dániel könyvének feldolgozására ösztönöznek. 

Miért Dániel?

Dániel könyvéből lapbook-ot készítettünk. (Az első lapbookról itt olvashatsz.) A lapbook készítésről eddig nem írtam részleteket, hiszen sok blog, honlap és videó foglalkozik az alapokkal. Nálunk azért van jelentősége, mert két dolgot igyekszünk megvalósítani:

1. a Biblia alapú oktatást,

2. az otthonoktatást. 

Ennek igazán jó eszköze egy-egy lapbook elkészítése, ami 

- napi szintű foglalkozás egy-két héten keresztül, 

- az kerül bele, amit én szeretnék átadni, vagy ami igazán foglalkoztatja a gyerekeket, 

- és szeretjük, mert rengeteg ötlet, lehetőség rejtőzik benne,

- a tanulás pedig tényleg játék.

Íme a saját kis méretü lapbookunk Dániel könyvéről:

- kívülről

- belülről.

Folyt. köv.

Még sok meglepetés vár Rátok, (csak ha szeretitek:))

Jákob álma

,,És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam."

(I. Móz. 28:15)

Szeretem ezt az igét. Annyi biztatás van benne. Jézus velem van. Mindig. Csak Őt kell választanom. Amikor mellette döntök, semmi sem történhet, ami az üdvösségemet veszélyeztetné. Lehetek elárvult, nincstelen, magányos vándor, mint Jákob ezen az éjszakán. Lehetnek lelki terheim értéktárgyak csomagjai helyett. Az Úrnak mindez nem számít.

Lehetek kicsi, és gyenge. Lehetek kirekesztett a másságom miatt. Lehetek elcsüggedt a jelen állapotomban. De ha Jézust választom, új életet kapok. Az új életben pedig kaphatok szülőket, testvéreket, társakat az egyedül elhordozhatatlan terheim cipeléséhez, otthont, a múlt terheinek elvesztését, méltóságot, erőt.

Mindezt megkaphatom, ha Jézust választom, mert akárhol vagyok, akárhová megyek, Ő visszahoz arra a földre, ahová mindig is vinni akart.

Erről készült az alábbi lap. Felül az angyalok járnak-kelnek a lajtorján, egy mindig tetején áll. Alul egy kicsi sima lapos kő van felragasztva a felirattal: ,,Istennek háza, és az égnek kapuja, Béthel."

Az angyalok sorban kinyithatók, és becsukhatók azzal a módszerrel, amit már gyermekkoromban is nagyon élveztem! :)

Jó tanulást, és örömet az elkészítéséhez!

A szivárvány

,, És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van: 

Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. 

És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. 

És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. 

Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van." (I. Móz. 9: 12-16) 

Gyönyörű látvány. Abban az áldásban lehet részünk egy Duna mentén fekvő hegyen lakva, hogy gyakran látunk az ablakunkból hatalmas szivárvány-kaput. Különös jelenség. Az életem során elvesztettem ugyan a gyermeki rácsodálkozás finom képességét, de a szivárványból sosem elég. 

És amióta tudom, hogy miért van, mindig eszembe jut Isten végtelen szeretete, amire ezzel a színes, látványos jellel is emlékeztet.

Amikor a fiaimmal elkezdtük feldolgozni a történetet, talán életemben először néztem utána, milyen színekből áll, és akkor jutott az is eszembe, milyen jó móka szivárványt csinálni egy pohár vízzel, egy papírlappal és az ablakon bezúduló napfény segítségével. Nem tudom, ki élvezte jobban, a gyerekek, avagy én. :)

Minden esetre nagy ajándéknak tartom a természet színeit: a virágzó réttől, a lombját hullató őszi erdőn keresztül a vízparton talált csillogó kavicsokig. 

Mi ugyan nem tudunk papírral és ceruzával ilyet alkotni, de szeretjük az emlékeztetőket, amilyen az alábbi kis munkánk is. A bárka hajtogatással készült, a többi csak színes ceruzamóka.

A teremtés és a hét napjai

,,És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.

Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.

És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten." (I. Móz. 1:31-2:3)

A fiaim rendkívül kedvelik a teremtés történetét. Sokféle ábrázolással találkoztunk már. Vannak igazán hitelesek, és vannak olyanok is, aminél megkérdőjelezhető, hogy az illusztráció készítője olvasta-e a teremtés történetét a Bibliában. A részletekbe nem mennék bele, és tudom, sok vita övezi a teremtés kérdését. Én csupán ragaszkodom a Biblia leírásához.

Egyik kedvenc könyvünk egy böngésző, de már a 3 éves fiam is tudja, hogy mit rajzoltak másképpen, mint ahogy a Bibliában áll. (Például vízi madarakat hallal a csőrükben, holott egyértelmű a leírás: minden teremtett lény növényevő volt. Még szerencse, hogy az oroszlánok nem majszolnak zebrát!)

Már korábban eszembe jutott, hogy az óra, és az időkörök mintájára elkészíthetnénk a teremtés történetét, amit egy gyermektanítói ,,beugrás" során meg is tettem. Rajzolni ugyan csak kisiskolás szinten tudok, de a gyerekeknek tetszett. Közben énekelgettük a ,,Ki teremtette ezt a világot" kezdetű éneket.

A továbbfejlesztett változat egy beállítható korong, ami egy kartonlapon forgatható. Így akár minden nap megnézhetjük, milyen nap van ma, mi volt tegnap, és mi lesz holnap. A nagy fiam így már jó ideje tudja a napok sorrendjét, és hogy mi van előtte, utána, holnaputánazután...stb.

Íme a hét napjai. (Előre is bocsánat a rajztudás hiányáért.)

Idegenek és vándorok

,,Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön." (Zsid. 11:13)

Mostanában több barátunk is költözik, ami előhozta saját költözéses emlékeimet. Dobozok, zsákok, régen elfeledett, vagy a ,,nem is tudom, minek tartottalak meg eddig" tárgyak rengetege. A szortírozás, rendszerezés, válogatás, kidobálás vagy leporolás. 

Sok filozofikus, és még több gyakorlati gondolat elindítója lett a fárasztó munkától megpihenés céljából ücsörgés a sűrű csomagerdőben. És a nagy kérdés: minek ez a sok minden? Persze ismerem a választ: az igények, az elvárások, az alkalmazkodás a modern társadalom adottságaihoz...stb. Mégis gondolkodom. A múlt század elején legtöbb családnak elfért minden tárgya egy szekéren. Sok fiatal párnak egy bőröndbe befért az ingósága. Az ókori, és azóta is létező nomádok még a lakhelyüket is fel tudták pakolni egy tevére.

Persze nem állítom, hogy erre vágynék. Ahhoz túlságosan el vagyok kényeztetve, és a gyerekeimet sem szívesen tenném ki olyan nélkülözésnek, amitől a társadalom kivetettjeivé válnának.

De azt tanítom nekik, hogy idegenek és vándorok vagyunk a földön. Minden ragaszkodás a földi dolgokhoz Isten és közénk áll. Isten azt szeretné, ha egyszerűen élnénk. Ő gondoskodik a szükségleteinkről, ha mi Őt tesszük mindig az első helyre. Ennek tudata viszont rengeteg dolgot feleslegessé tesz. 

Akik hitben haltak meg, azok Isten ígéreteiben bízva éltek, és hagyták itt a földi létet. Tudták, hogy idegenek és vándorok e földön. Az ő otthonuk ott van, ahol Isten lakik, ahol majd vele együtt élhetnek mindörökké. Amit nem kaptak meg ezen a földön, és amit elvesztettek, csupán egy ideiglenes élet részei. Az ő lakhelyük az újjáteremtett föld lesz, ahol  ,,az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé..." (Jel. 21:4)

Szóval idegenek és vándorok vagyunk ezen a földön. Ennek az igének kapcsán készült ez a kis sátor, amikor Ábrahámról tanultunk. A sátor ajtaja egy elnyűtt piros pólóból készült, a sátor keretein kívül a többit a fiam színezte és rajzolta.

Napi örömeink

,,Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!" (Fil.4:4)

A legnagyobb fiam 6. éves. Sok jót mesélhetnék róla büszkeségtől dagadó keblekkel, de józan pillanataimban egyszerűen hálát érzek :)), mert Isten megajándékozott vele és kistestvéreivel. Azonban sajnos könnyen elkeseredik, amivel nagy küzdelmet folytatunk. Tudjuk, a keserűség komoly kísértés, és hogy honnan ered. Ezzel bizony fiacskám másokat el tud kedvteleníteni, ahogyan a mi ,,felnőtt" keserűségeink is bánatot okoznak másoknak.

Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne ezen változtatni, vagy kizökkenteni őt a rossz érzések bűvköréből. Imádkoztam, és Isten adott egy ötletet, ami jót tett mindannyiunknak. Fogtam egy hatalmas lapot, és a kézműves tevékenységeinkből lepotyogott színes cetliket.

A lapra ráírtam: NAPI ÖRÖMEINK, és kitettem egy jól látható helyre. Majd elkezdtem rajzolni és címszavakat írni, hogy aznap éppen minek örülhetünk.

Hatalmas sikere lett. (Látszik, hogy nem saját ötlet!:)))

Fiam rögtön fel akarta írni rá: ÖRÜLJETEK MINDENKOR, és a BOLDOGOK szót. Utána pedig telerajzolt pár cetlit, amiket kiraktunk. Ez a lap rendszeresen emlékeztet minket, hogy hálával gondoljunk Isten ajándékaira, akármilyen parányinak tűnnek is.

A mappa

,,Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is." (Máté 6 21)

Három kisfiam 4 év alatt született. Ennek következtében gyakran elmaradtunk a gyermekiskolából. Azt viszont szerettem volna, ha a korlátainkhoz képest meg tudnánk szentelni az Úr napját. Amikor otthon maradtunk, én tanítottam a gyerekeimet.

A tanítás természetesen nem korlátozódik heti egy alkalomra. Minden nap szakítok rá időt, hogy bibliai történetekkel, tanításokkal foglalkozzunk. Korábban a reggeli áhítatok részeként olvastuk a Gyermekbibliát, de a reggeli készülődés miatt, ami számomra elég mozgalmas - időnként hektikus - áttettük a délelőtti órákra és estére. Mivel az elmúlt években jól beállt a napirendünk, ritkán maradnak el ezek az alkalmak.

Mostanra több gyermekbibliát és -tanulmányt gyűjtöttünk be, amiket a fiúk szívesen nézegetnek, olvastatnak. Azonban ahogy a történeteket igyekeztem gyermekszemmel is nézni, egyre több ötletem támadt a feldolgozásukhoz. Így kezdődött a mappa ,,élete". Eleinte csak külön lapokra készítettük a munkáikat, de egy gyermektanítói konferencián egy kedves, tehetséges gyermektanító-óvónő testvértől kaptam az ötletet, hogy gyűjtsük mappába, így előbb-utóbb a kicsiknek saját Gyermekbibliájuk lesz.

Az ötlet felvillanyozott, és hozzáadva a saját ötleteimet (és persze másokét), megszületett a mappánk. Alkalmazkodva a ,,vedd, amid van" gondolathoz, egy már meglévő, pont ilyen, használaton kívüli A5-ös gyűrűs mappa jó szolgálatot tett. 

A méretből kisebbet választottam, mint a megszokott. A legtöbb gyermektanulmány, és feladatgyűjtemény A4-es méretben készül. Az én fiaimnak viszont csak akkora a táskájuk, hogy az A5-ös méretű tárgyak férnek bele. Egyébként is jobban kézre állnak nekik a kisebb könyvek.

Szeretném, ha a Biblia tanításait kincsként őriznék a fiaim a szívükben, hogy ezáltal gyűjthessék kincseiket a mennyben.

Az egyedi ajándék - fényképalbum

,,Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka." (Jakab 1:17)

Jó ajándékot adni és kapni. Sokszor kerestem, mi lenne igazán jó ajándék annak, akit megajándékoznék. De rájöttem, hogy tökéletes ajándékot nem tudok adni. Komoly korlátaim vannak, hiszen ahhoz igazán ismernem kellene a megajándékozni kívánt személyt, időre vagy anyagi forrásra lenne szükségem, meg ki tudja, még mire... Aztán arra is rájöttem, hogy talán nem is a tökéletesség számít, hanem az a szeretet, ami mögötte van. Ha ez nincs, az ajándék értéke már el is veszett.

Még jó, hogy Isten ismer engem, és szeret engem csak azért, mert Ő alkotott, az Övé vagyok. A szívem legelrejtettebb zugait is látja, úgy szeret, ahogyan senki más nem szerethet. Így pontosan tudja, milyen ajándékra van szükségem. A tökéletes ajándék Jézus Krisztus, aki minden ember számára ajándék, általa viszont megkaphatom azokat a különleges ajándékokat, amikre pont akkor, pont az adott élethelyzetben és helyszínen van szükségem. Legutóbb az örömteljes élet leckéiből kaptam párat, hogy akkor is reményteljes maradhassak, amikor látszólag nincs rá okom.:)

Bár a szeretetnyelvek közül az ajándékozás nálam leghátul áll a rangsorban, korábban legszívesebben saját készítésű ajándékokat adtam. Mostanában a nagy családdal járó időhiány visszavetett ugyan ebben, de felvillanyoz, hogy a fiúk is szívesen készítenek ajándékokat, amivel még az együttműködésünket is edzhetjük. Dupla haszon! :))

Ezt a fényképalbumot gyermekkori barátnőm esküvőjére készítettem. Az ajándékkészítést egy interjú előzte meg, melynek során kikérdeztem az ifjú párt a kedvenc dolgaikról:  szín, virág, állat, helység stb. Egy két dologgal feladták a leckét. Távol áll tőlem, hogy avangard albumokat készítsek, így gondban voltam pl. a színekkel, de megszületett. (Mindenki nagy örömére!) Még az esküvői meghívójukat is bedolgoztam, de édesek voltak. Kaptam egy másikat a gyűjteményembe!

Az album alapja otthon fellelhető dobozokból készült, amit ajándékcsomagoló papírral feddtem be, és a meghívó egy darabjával díszítettem.

A kedvenc virágok hajtogatással készültek, a rózsa közepébe is rakható kép. A másik oldalára színes harmonika könyvet készítettem.

A következő oldalon az esküvői meghívóból kivágott idézetek közé tettem a fénykép helyét.

A zöld könyvecske kinyitva sárga színekben pompázik a kedvenc helyszínek képeivel.

Végül egy több lapos kis album került bele, amire a kedvenc állatok matricáit ragasztottam. Kívülről pedig lelakkoztam, hogy elég tartós legyen, és szalagot tettem rá. Reméltem, hogy tetszeni fog. ...És tetszett! :)

Az első lapbook

,,Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm" (23. zsoltár)

Tudjátok, mi az a lapbook? Ha nem, nem én fogom elmondani :)), mert én is csak tanuló vagyok. Készítettünk már párat az elmúlt években, de sokat olvashattok a lapbookkészítésről itt. Ha pedig még többet szeretnétek érdemes a youtube-on nézelődni.

Az első lapbook-ot nem is a fiaimnak készítettem, hanem egy helyes kislánynak egy kicsi gyülekezetben, aki gyakran egyedüli gyermek volt a gyermekiskolában. (Ezért az sajnos el is maradt :(( ) Nagyon örült az ajándéknak. Amikor mentünk, mindig tanultunk együtt valamit. Ekkor arról beszélgettünk és énekeltünk, hogyan gondoskodik rólunk Jézus testileg és lelkileg egyaránt. Az utóbbi években csak úgy tanítok, hogy minden óra Jézus irántunk való szeretetéhez vezessen.

Persze módosítottam a lapbook formán, mint annyi máson is. Főleg a mérete lett fele az én verziómban, mivel babatápszeres dobozt használtam alapnak. Beleszerettem ebbe a tanítási-tanulási formába. A gyerekek is szívesen olvasgatják, nézegetik.

Íme az eredmény:

Szeretettel ajánlom elkészítésre.

A kezdet

,,Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól." (Péld. 22:6)

Gyermekkoromban nem adatott meg, hogy megismerjem Istent, bár tudtam a létezéséről. Egy számomra megbízható személy váltig állította, hogy létezik.

A nagymamám egy napon az ölébe ültetett, és megkérdezte, szeretem-e őt. Gyermeki lelkesedéstől fűtött válaszom így hangzott:,,imádom". A nagymamám komolyan rám nézett, és azt mondta: ,,imádni csak Istent lehet".

Gyorsan elteltek az évek. Ő elment, amikor nyolc éves voltam. Nem láthatta, hogyan vezetett Isten, hogy gondoskodott hívő barátokról, társakról, és nem tudhatja (még:)), hogy a szerető gondoskodása és ez az egyetlen mondata miként kísér el máig is.

Mára nekem is vannak gyermekeim. Tudom, Isten elsősorban ránk, a szüleikre bízta a zsenge éveik vezetését. De a felelősségen túl, számomra rengeteg örömöt jelent, hogy én taníthatom őket itthon. Ezen a blogon szeretném megosztani azokat az egyszerű vagy bonyolultabb kreatív munkákat, amik mások számára is hasznosak lehetnek akár otthon a gyermekeik tanításában, akár gyülekezeti gyermekiskolában, vagy bibliakörökön.

Szeretettel ajánlom barátaimnak, testvéreimnek és mindazoknak, akik ismerkednek a Biblia tanításaival. Emellett a másik oldalon igyekszem minőségi gyermekirodalommal kapcsolatos feldolgozásokat közzé tenni, amik segíthetnek az értelmes szabadidőtöltésben.

Szeretettel: SZ.